AZ �DEN �R�SA

Az �denkert sok n�p mitologikus hagyom�ny�ban a boldog �s�llapot helysz�ne, amely az ember eredend� b�ne miatt visszavonhatatlanul elveszett. Az�ta az emberi �let �r�k c�lja, hogy visszaszerezze az ott �lvezett paradicsomi boldogs�got. A jelen tanulm�nyban megpr�b�ljuk cs�kkenteni e vesztes�get az �den �r�shaszn�lat�ra utal� adatok felmutat�s�val.

Tudat�ban vagyunk annak, hogy az al�bb k�vetkez� adatok �s �sszef�gg�sek az elfogadott �r�st�rt�neti �s nyelvt�rt�neti k�ppel �sszeegyeztethetetlenek. A r�juk �p�l� �ll�spontunk megfogalmaz�sa el�l m�gsem t�rhett�nk ki, mert a l�tez� p�rhuzamok magyar�zatot k�v�ntak. S csak akkor adhattunk helyes magyar�zatot e p�rhuzamokra, ha az �r�st�rt�net kezdeteit az �sk�kor m�ly�re helyezt�k.

T�bb olyan mitol�giai, nyelvi �s jelp�rhuzam l�tezik ugyanis, amelyek egym�st�l nagy id�beli �s f�ldrajzi t�vols�gra l�v� rendszerekben bukkannak fel. K�z�j�k tartozik n�h�ny eur�zsiai-amerikai jelmegfelel�s is, amely az �r�s k�korszaki kezdeteit bizony�tja, ha ezek a jelk�szletek genetikusan �sszef�ggenek. E genetikus kapcsolatot az al�bbiakban egy sz�kely jelekkel olvashat� anaszazi felirat (1. �bra) seg�ts�g�vel vizsg�ljuk meg. Ez a r�vid felirat az emberis�g s egy�ttal a magyars�g legkor�bbi, ismert (m�solatokban fennmaradt) �r�s- �s nyelveml�ke.

A k�kori jelk�szlet napjainkig ny�l� haszn�lat�t m�r m�sok is felvetett�k. P�ld�ul Eliade szerint az eur�pai parasztok szok�sai, k�pzetei �s szimb�lumai sok esetben �sibb kult�rfokot k�pviselnek, mint az, amelyik a klasszikus g�r�g mitol�gi�kban t�kr�z�dik (1996/80,153).

Eliade ugyan nem mutat be p�ld�kat, de ilyeneket mi is tal�lhatunk, ha �sszevetj�k az eur�pai paraszts�g �s a Kolumbusz el�tti Amerika jelk�peit. Az amerikai indi�nok ugyanis �zsi�b�l v�ndoroltak mai haz�jukba m�g a k�korszakban. S ha tal�lunk az indi�n hagyat�kban az eur�pai paraszts�ggal k�z�s szimb�lumokat �s �r�sjeleket; akkor azok nem csup�n kor�bbiak a klasszikus g�r�g�k�n�l, hanem miattuk a k�kor kultur�lis teljes�tm�ny�t is magasabbra kell �rt�keln�nk.

N�h�ny jel arra mutat, hogy e k�kori kult�ra gy�kerei az �denbe vezetnek.

A Szent Koron�n t�bb �jm� ligat�ra (jel�sszevon�s) is tal�lhat�, p�ld�ul az abroncs Krisztus�nak a t�rd�n (jobbra), Szent Gy�rgynek pedig a k�ny�k�n (balra). Ez arra is utal, hogy a Szent Korona k�sz�t�i ismert�k azt a kereszt�nys�g el�tti vil�gteremt�s-mond�t, amely szerint a hegyek az els� ember csontj�b�l keletkeztek.

1. �bra. Az anaszazi indi�n ed�ny (balra fent, Clark nyom�n), a cs�ng�-magyar h�mes toj�s (k�z�pen) �s - a zom�ncokon l�v� �jm� ligat�r�kat is figyelembe v�ve - a magyar Szent Korona szimbolik�ja �s jelk�szlete (a k�rbe z�rt kereszt, a kacskaring� �s a hegyek rajza) azonos

V�letlen hasonl�s�g?

E t�voli jelk�szletek p�rhuzamainak alapos elemz�s�re nem ker�lt sor, mert az �r�st�rt�n�szek �ltal�ban hangoztatott �ll�spontja szerint csup�n v�letlen egyez�sekr�l lehet sz�. E szkeptikus szerz�k azonban nem ellen�rizt�k �ll�t�saikat a sz�ks�ges gondoss�ggal. A v�letlen egyez�s bizony�t�kak�nt felmutatott p�ld�ik is az egyszer� jelform�k k�z�l val�k: rendszerint csak 1-2 vonalb�l �llnak. Ezek az egyszer� jelek nem k�pviselik a teljes jelk�szletet s ez�rt alkalmatlanok a messzemen� k�vetkeztet�sek levon�s�ra. Hiszen a szok�sos line�ris �r�sjelek is 1-6 elemb�l (k�l�nb�z� egyenes �s g�rbe vonalakb�l, meg pontb�l) �p�lnek fel. De m�r a k�nai �r�sjelek j�val bonyolultabbak, el�fordul k�z�tt�k hatvann�l t�bb elemb�l �ll� jel is.

A v�letlen egyez�sek lehet�s�g�nek vizsg�lat�t 1991-ben v�gezt�k el Nemetz Tiborral, a budapesti Matematikai Kutat�int�zet tudom�nyos f�munkat�rs�val. Ennek eredm�nye a k�vetkez�kben foglalhat� �ssze: hat alapelem felhaszn�l�s�val mintegy sz�zmilli� egym�st�l elt�r� line�ris jel k�pezhet�. A line�ris �r�srendszerek azonban csak n�h�ny tucat jelet ig�nyelnek ebb�l a sz�zmilli�b�l. Ha a line�ris �r�srendszerek jelk�szlet�t egy v�letlensz�m-gener�torral v�lasztan�nk ki, akkor �tlagosan csak minden sz�zezredik �b�c�ben lehetne egyetlen olyan jel, amelyik m�r szerepel egy kor�bbi �b�c�ben. Term�szetesen m�g kisebb annak a val�sz�n�s�ge, hogy a fentiekn�l bonyolultabb jelek egyezzenek, vagy hogy valamelyik �j jelk�szletben t�bb azonos jel is el�forduljon (Varga/1993).

Ha k�t jelrendszerben m�gis t�bb egym�sra hasonl�t� bonyolult jelet tal�lunk, akkor annak oka nem a v�letlen, hanem a genetikai kapcsolat. Kor�bban azt felt�telezt�k � s n�h�ny p�ld�val bizony�tottuk is � hogy az egym�ssal genetikus kapcsolatban l�v� jelrendszerek k�z�s �se egy elemi erej� vall�sos szimb�lumrendszer, amely sokkal m�lyebben be�p�lt a kult�r�nkba, mint azt gondoln�nk.

Az amerikai indi�nok Eur�zsi�val k�z�s jelkincse

Az amerikai indi�nok soksz�n� jelk�szlet�nek van egy elterjedt alapr�tege, amelyikben a jelform�k j� r�sze egyeztethet� eur�zsiai jelform�kkal. Az egyez� jelek bonyolultak, eset�kben teh�t a v�letlen egyez�s kiz�rhat�. Amib�l nyilv�nval�, hogy ez az indi�n jelk�szlet eur�zsiai eredet�.

Amerika �szaki, k�z�ps� �s d�li ter�letein egyar�nt megtal�ljuk �ket ed�nyekre festve, k�be v�sve, sz�nyegekbe sz�ve, vagy k�dexek lapjain. A sz�les k�r� elterjedts�g miatt vagy arra kell gondolnunk, hogy mindegyik bev�ndorl� indi�n n�pess�g ismerte, vagy arra, hogy a szimb�lumok a rendk�v�li vall�sos jelent�s�g�k miatt terjedtek el eg�sz Amerik�ban. Az alkalmaz�si k�r�lm�nyek (templomok, piramisok �gbe vezet� l�pcs�je, istenszobrok) val�sz�n�s�tik e jelek vall�sos jelent�s�g�t �s seg�tenek az �rtelmez�sben.

A jelcsoport jelei k�z�l a k�vetkez�kben csak egyetlen anaszazi ed�ny �sszetett szimb�lum�t elemezz�k (1. �bra), mert ez is elegend� a mondanival�nk illusztr�l�s�ra. [1]

Azt �ll�tjuk ugyanis, hogy ennek az anaszazi jelmont�zsnak a jelp�rhuzamok seg�ts�g�vel tiszt�zhat� az �rtelme s val�sz�n�s�thet� k�t elemi jel�sszetev� hangalakja is. Vagyis ezek az Eur�zsi�b�l hozott jelek egy k�kori fonetikus �r�st (sz�- �s sz�tag�r�st) k�pviselnek. Ahogy a maja �r�s is k�kori sz�tag�r�s volt - mert a Kolumbusz el�tti indi�n Amerika l�nyeg�ben m�g a k�korszakban �lt.

Ebb�l azonban az a meglep� k�vetkeztet�s ad�dik, hogy a legkor�bbi eur�zsiai sz�tag�r�sok is k�koriak voltak. Hiszen az indi�nok �seinek hozniuk kellett valahonnan az egyez� �r�sjeleket s csak Eur�zsi�b�l hozhatt�k.

Ezt er�s�t� k�vetkeztet�sre jutott Maurice Pope is az els� eur�zsiai �r�sok kor�t �s jelleg�t illet�en. R�mutatott arra a k�zismert, de meg nem �rtett t�nyre, hogy az �r�sjelek sz�ma a legfontosabb, zavartalanul tov�bb�l� �r�srendszerekben nem cs�kkent, hanem szaporodott az id�k sor�n. Vagyis a t�nyek nem teszik lehet�v� azt, hogy az �r�s t�rt�net�t �gy magyar�zzuk, mint a bonyolultb�l az egyszer�bb fel� t�rt�n� monoton fejl�d�st. Amennyiben az ismert t�nyekb�l visszafel� extrapol�lunk, akkor egy olyan �si �r�shoz jutunk el, amely egyszer�bb �s sokkal ink�bb fonetikus volt, mint azt gondoljuk. Az �k�r�st haszn�l� ter�let peremvid�keir�l ismert nem �k�r�sos, egym�st�l l�tsz�lag f�ggetlen, csup�n helyi jelent�s�g� �r�sok a kezdetekt�l rendelkezhettek a hangjel�l�s lehet�s�g�vel. Nem z�rhat� ki, hogy mindezen �r�sok nem a sum�rb�l, hanem egy ismeretlen �si forr�sb�l mer�tettek - a sum�rrel egy�tt. (Pope/1966).

Pope nem r�szletezte, hogy milyen lehetett ez az �si �r�s. Ann�l azonban t�bbet is mondhatunk, mint hogy egyszer� volt �s fonetikus.

Az extrapol�ci� eredm�nyek�ppen a legnagyobb val�sz�n�s�ggel egy 40 - 70 jelb�l �ll� rov�s�r�sra k�vetkeztethet�nk. Rov�stechnol�gi�ra kell gondolnunk, mert az el�id�k vad�szainak nem sok v�laszt�si lehet�s�ge volt. A technol�gia pedig sok mindent meghat�rozott. Ez�rt az �r�s jobb�ra sz�tagjelekb�l (sz�tagjelk�nt is haszn�lhat� m�ssalhangz�jelekb�l) �llhatott, de mag�nhangz�i �s sz�jelei is lehettek. Azaz az �r�s egyszerre adott lehet�s�get a sz�tagol� �s a bet��r�sra. A haszn�lat (v�gs� soron a nyelv) jellege d�nt�tte el, hogy mikor melyik m�dszert alkalmazt�k. A jelform�k a rov�stechnol�gi�b�l k�vetkez�en line�risak voltak.

Mivel az �vezredek a f�t nyom n�lk�l megem�sztett�k, ennek az �r�snak egyetlen f�ba r�tt eml�ke sem maradt fenn. Maradtak azonban m�s technol�gi�val r�gz�tett �si �r�st�red�kek. Az egyik, kb. 30 - 10 ezer �ves nyugat-eur�pai csoport, a j�gkorszak leghidegebb id�szak�b�l. [2] A m�sik a kb. 7 - 4 ezer �ves k�rp�t-medencei jelk�szlet, amely m�r a j�gkorszakot k�vet�, felmeleged� id�szak term�ke. [3]

A k�kori �r�smutatv�nyokon nagyj�b�l ugyanazok a jelform�k ism�tl�dnek, mint amelyeket a ma is haszn�lt sz�kely �r�sb�l ismer�nk. Gyakorlatilag ugyanezeket a jeleket azonos�thatjuk a tepe yahjai jelk�szletben, az urartui hieroglif �r�sban, a hettita hieroglif �r�sban, a b�bloszi sz�tag�r�sban, a szk�t�k, hunok �s avarok �ltal haszn�lt jelek k�z�tt is. Ezen �si jelrendszerek mindegyik�ben a sz�kely rov�s�r�s kb. 20 jel�nek meglep�en pontos formai megfelel�j�vel tal�lkozunk. A vall�sos jelent�s�g�k miatt �vezredeken �t ism�tl�d� jelek n�melyike m�s �r�sokban (p�ld�ul a k�nai jelek k�z�tt) is felbukkan.

Nyilv�n ez�rt vagyunk k�pesek az anaszazi jelmont�zs meg�rt�s�re, s�t elolvas�s�ra is a sz�kely rov�s�r�s seg�ts�g�vel.

K�nai shan �hegy, domb�

(Karlgren 193 b jele)

K�nai kiu �domb, halom�

(Karlgren 994 jele)

K�nai kiang �lemegy�

(Karlgren 1015 b jele)

�The graph shows two feet descending (steps:) a height.�

K�nai fou �kaptat�

(Karlgren 1108 b jele)

�The graph represents stairs or steps leading down from a height.�

2. �bra. Szok�sos helyzetben �ll�, valamint (�gbe vezet� l�pcs�k�nt) az �l�kre �ll�tott hegyek rajza a k�nai �r�sban, Karlgren megjegyz�seivel; az els� k�t k�nai jel a latin �m� (mons �hegy�), az ut�bbi k�t k�nai jel pedig a sz�kely �m� (magas) megfelel�je

M

A latin �m� bet�

(v�. mons �hegy�!)

A nikolsburgi sz�kely �m� (magas) rov�sjel

A sopronk�hidai avar s�tart� �magas� sz�jele

a csornai hun sz�jv�g r�szlete

v�z �s hegyek rajz�val

3. �bra. A hegyet �br�zol� jelek k�tf�le �br�zol�si m�dja �si �r�ks�g;

Karlgren 1015 �s 1108 sz�m� k�nai jel�t a csornai hun sz�jv�g hegyei k�tik �ssze a sz�kely �m� rov�sjellel

A jelmont�zs elemei

Az anaszazi ed�ny jelmont�zs�nak szerkezete egy k�rbe z�rt kereszt. A jelmont�zs negyedeiben kisebb ligat�r�k ism�tl�dnek, amelyek foly�t �br�zol� kacskaring�b�l [4] �s �l�kre �ll�tott hegyekb�l �llnak. Ez a h�rom jel (a k�rbe z�rt kereszt, a kacskaring� �s a hegyek rajza) a sz�kely rov�s�r�s "f", "j" �s "m" bet�j�vel rokon.

Mi�rt vessz�k az anaszazi jelek p�rhuzam�t a sz�kely �r�sb�l, amikor p�ld�ul a latin �r�sban is hasonl� a "j" �s az "m"?

Nos, az�rt, mert a latin �r�sban a h�rom anaszazi jelb�l csak kett�nek a formai p�rhuzama tal�lhat� meg, k�rbe z�rt kereszt alak� jel nincs. De az a k�t latin bet� is kihullik a rost�n, amelyik - form�j�t tekintve - hasonl� lenne k�t anaszazi jelhez. M�r ez a hasonl�s�g sem az igazi, mert a latin �m� a term�szetben szok�sos �ll� helyzetben �br�zolja a hegyeket, ez azonban nem pontos p�rhuzama a megfelel� anaszazi jelnek, mert ott �l�kre �ll�tott hegyeket l�tunk.

Az akrof�nia [5] folyamat�nak rekonstru�l�sakor is k�l�nbs�g mutatkozik a k�t nyelv �s �r�s k�z�tt a magyar jav�ra. E rekonstrukci�ra akkor van lehet�s�g�nk, ha az adott nyelvben tal�lunk olyan �si sz�t, amely a (k�pszer�) bet�vel �br�zolt dolgot jelenti s a megfelel� (a bet� �ltal jel�lt) hanggal kezd�dik.

A latin �s a sz�kely �j� bet� formailag hasonl� (hull�mot, vagy foly�t �br�zol) �s mindkett� a �j� hangot jel�li. Azaz valamilyen �v�z� jelent�s�, �j�-vel kezd�d� sz�t kell tal�lnunk. A magyar j� "foly�" sz� meg is felel e k�vetelm�nynek, a latin fluvius "foly�" azonban nem.

S ugyanez a helyzet az "m" bet� eset�ben is: az �m� megtal�lhat� a magyar magas sz� kezd�hangjak�nt, de hi�nyzik a latin altus "magas" sz� elej�r�l.

Miel�tt tov�bbl�pn�nk, meg kell v�laszolnunk egy lehets�ges ellenvet�st. Az olvas� ugyanis joggal k�rdezhetn� meg, hogy az �m� akrof�ni�j�nak rekonstrukci�jakor mi�rt a magas �s mi�rt nem a hegy fogalomjel�t keress�k? Ez esetben a hegyet jelent� latin mons sz� (meg a hegyet �br�zol� latin �m� bet�) felelne meg, �s a magyar hegy sz� (meg a hegyet �br�zol� sz�kely �m� bet�) hullana ki a rost�n. [6]

A k�rd�s eld�nt�s�hez a k�nai �r�s seg�ts�g�t vett�k ig�nybe (2. �bra). Ott ugyanis a k�t jelform�hoz elt�r� jelent�s tartozik. A szok�sos helyzet� (a latin �m�-re hasonl�t�) grafikai v�ltozat a k�nai �r�sban is �hegy�-et jelent. A l�pcs�szer�en haszn�lhat�, �l�kre �ll�tott hegyek (Karlgreen 1015 �s 1108 sz. jeleinek) jelent�se azonban �magasb�l val� leereszked�s�, vagy �magasb�l levezet� l�p�sek�, teh�t mindkett� a magas fogalm�hoz kapcsol�dik. [7] Mivel az anaszazi jelforma � mint arr�l fentebb m�r esett sz� � �l�re �ll�tott hegyeket �br�zol, nek�nk csak egy magas jelent�s� fogalomjelb�l keletkezett bet� felel meg. S a sz�kely �m� bet� ilyen, a latin azonban nem (3. �bra).

Ez egyr�szt azt jelenti, hogy a k�rd�ses h�rom jelet nem a latinok tal�lt�k fel � ahogy ezt eddig is tudtuk. M�sr�szt azt jelenti � s ez m�r elt�r att�l, amit az �r�st�rt�n�szek hangoztatnak � hogy ezt az �r�st a magyar nyelv �s�t besz�l� n�p alkotta meg.

4. �bra. Az �den t�rk�pe az Isten �ltal teremtett, rendezett (s ez�rt kereszt alak�) sz�razf�lddel, a kacskaring�z� n�gy szent foly�val, az �gbe t�r� n�gy hegys�ggel �s a mindezt k�r�l�lel� �ce�nnal; ez a t�rk�p �s a Ten/den istenn�v teszi �rthet�v�, hogy mi�rt jel�li a kereszt �s az X �ltal�ban a �t� �s �d� hangokat a legk�l�nf�l�bb �b�c�kben

De n�zz�k meg a h�rom jelet k�zelebbr�l!

A k�rbe z�rt kereszt az �den v�gletekig leegyszer�s�tett t�rk�pe (4. �bra). Ebb�l a k�r az �dent �lel� tengert, a kereszt meg a sz�razf�ldet jelk�pezi. Az �den [8] az a hely, ahol a teremt�s elkezd�d�tt, s ahonnan a rend � No� fiainak k�sz�nhet�en � az eg�sz vil�gon elterjedt. E magyar�zatot az 1. �br�n l�that� p�rhuzam seg�t elfogadni. A cs�ng�-magyar h�mes toj�s a vil�g teremt�sekor szerepet j�tsz� vil�gtoj�sra, jelei pedig (mint l�tni fogjuk) a F�ldnek az �denb�l kiindul� ben�pes�t�s�re eml�keztetnek. Jelmont�zsa az anaszazi ligat�r�n�l pontosabban adja vissza az �den f�ldrajzi viszonyait. Csup�n n�gy foly�- �s n�gy hegyszimb�lumot tartalmaz, a val�s�gos t�jnak jobban megfelelve. A k�rbe z�rt kereszt a sz�kely-magyar rov�s�r�sban az "f" hangot jel�li, amely a F�ld sz�jel�b�l r�vid�lt le az akrof�nia sor�n. E felt�telez�s jogoss�g�t az asztrol�gusok �s a k�nai �r�s hasonl� alak� "F�ld" jele is al�t�masztja.

A hull�mtarajra eml�keztet� kacskaring� (illetve annak a rov�stechnol�gia miatt szigonyhoz hasonl�v� v�lt megfelel�je) a sz�kely-magyar rov�s�r�sban a "j" hang, egy�ttal a j� sz� jele. A magyar j� egyr�szt az Isten jelz�je, m�sr�szt "foly�" jelent�s� is � �sszef�gg�sben azzal, hogy a sztyeppi n�pek a foly�kat a foly� istene miatt tisztelt�k. [9] A kacskaring� egy�ttal a Tej�tra is utal � teh�t a magyar �svall�sban az Istennel azonos vil�goszlop egyik jele. [10]

A l�pcs�k�nt �br�zolt hegyek a sz�kely rov�s�r�s "m" jel�vel azonos�that�k. Ez az "m" a magas sz� jel�b�l keletkezett (v�. m�l, mart, mez�, megye!). M�sz�ros Gyula szerint a magyar magas sz�b�l (a heftalita hunok magyar nyelv�b�l) keletkezett az ut�bb sz�les k�rben elterjedt m�gus megnevez�s. A l�pcs�re eml�keztet� �br�zol�si m�d a vil�goszlop eget �s f�ldet �sszek�t� szerep�re utal. Azaz itt is vall�sos fogalommal, a vil�goszlop megszem�lyes�t�s�vel tal�lkozunk.

Az anaszazi jelmont�zs olvasata

A kacskaring�t �s a hegyek rajz�t az�rt vont�k �ssze, mert mindk�t jel a megszem�lyes�tett vil�goszlop jele. Ez�rt eleve feltehet�, hogy a ligat�ra annak az Eur�zsia-szerte felbukkan� mitikus �salaknak a nev�t rejti, aki a vil�g teremt�sekor (�g �s f�ld sz�tv�laszt�sakor) az eget al�t�masztotta, s akinek testr�szeib�l (csontj�b�l, haj�b�l stb.) keletkezett a vil�g.

Az anaszazi jelmont�zs, ha a jeleit sz�jeleknek tekintj�k, a sz�kely jelek rekonstru�lt sz��rt�kei alapj�n "J� ma(gas)", vagy "J� m�(gus)" �rtelm�.

Amennyiben nem a k�pszer� sz�jeleket �rtelmezz�k, hanem a sz�kely-magyar bet�k hangalakja alapj�n olvassuk a ligat�r�t, akkor a "jm" hangalakot kapjuk. Ezt a kiejt�s �rdek�ben mag�nhangz�kkal kell kieg�sz�ten�nk, s n�mi joggal gondolunk az "�" �s "a" hangokra, azaz a J�ma hangalakra. Mint l�tni fogjuk, ez egy Eur�zsi�ban �s Amerik�ban egyar�nt ismert isten neve.

De mi val�sz�n�s�ti, hogy az indi�nok is a �J�ma�, vagy a �J�ma f�ldje� hangalakot olvast�k ki e jelekb�l? T�bb megfontol�s is erre utal, de van nyelvi bizony�t�kunk is. (El�re kell bocs�tanom, hogy a harmadik jel eset�ben nem siker�lt az indi�n hangalakot val�sz�n�s�teni, ez�rt a tov�bbiakban csak a J�ma n�vvel foglalkozunk.)

Az egyik megfontol�sra okot ad� k�r�lm�ny az, hogy az indi�n, a magyar, a k�nai �s a latin �r�s � mint az �m� p�ld�j�n l�ttuk - egyetlen k�kori �s�r�s lesz�rmazottj�nak t�nik, amely a magyar nyelv �s�t szolg�lhatta. Ez�rt (legal�bb kiindul� hipot�zisk�nt) okunk van azt feltenni, hogy az indi�n felirat a sz�kely jelek �s a magyar nyelv seg�ts�g�vel olvashat�. Az �r�st�rt�n�szek szok�sos m�dszere ez, hogy a rokon �r�srendszerek seg�ts�g�vel pr�b�lj�k megfejteni az ismeretlen �r�sok els� szavait. Ez az �r�st�rt�neti gondolatmenet a J�ma hangalak felt�telez�s�t t�mogatja: a sz�kely jelek alapj�n ez olvashat� le az indi�n ed�nyr�l.

A m�sik ok mitol�giai term�szet�. A jelform�kat elemezve azt felt�telezt�k, hogy egy isten nev�re sz�m�thatunk, akinek szerepe lehetett a teremt�sben. Nos, a mitol�gi�ban meg is tal�ltuk ennek az istennek a nev�t, sz�les k�rben elterjedve, ahogyan ez egy k�kori istens�g nev�t�l el is v�rhat�.

A finnugor n�pek hasonl� szavait K�llay Ferenc (1861/246) eml�ti: A finn n�pek k�zt � mint �rja - m�g ma is vannak ima, vagy juma f�istennek b�lv�nyk�pei, melyeknek �ldoznak. A n�vle�r�s k�l�nb�z� az �r�kn�l, de a k�z�rtelem szerint ugyanazon f� l�nyt jelentik. A votj�kokn�l inma, ilmar, inm�r alakot tal�lunk. �M�llerben (Der ugrische Volksstamm II. B.) jumar, juma (=ima) jumala v�ltoz� alakzatjai ugyanazon egy sz�nak, honnan a papok neve jommas (=im�s), Schefferben (Lappland Frankf. 1675) jumula, jumal, immel, ibm�l, jubmel nevek �llanak, s az immel � = isten, a lapp �si hagyom�ny Jumi t�rzs�b�l sz�rmaztatja a n�pet, ki patriarcha volt. Arndt sz�t�r�ban, jumas, jamas vogul sz�form�k j� �rtelemben, jumala, jummal, jubmel, ibmel, jumu isten nevek s jumonu istenasszony eml�ttetnek. � Mohne (Geschichte des Heidenthums Leipzig 1822. I. B.) (szerint) a Teremt� fab�lv�ny�t lapp f�ld�n jubmelnek �rj�k � S�ndor Istv�n m�r a finn juma, s a magyar ima gy�ksz�t egynek vette.�


A Szent Korona boltozat�nak Krisztus-k�p�n a v�llcsont �ve p�tolja a hegy rajz�t	Mong�liai k�szobor, amelyen a csontok (a v�ll �s k�ny�k) �ve p�tolja a hegy rajz�t	Jap�n terrakotta figura a Kr. e. III. �vezredb�l, t�rd�n a J�ma ligat�ra

R�szlet a drezdai maja k�dexb�l, az istenalak k�t�ny�n a J�ma ligat�ra	Mexik�i agyagszobor kb. Kr. e. 1500 - 100 t�j�r�l, k�t�ny�n a J�ma ligat�r�val	A toton�k piramis �gbe vezet� l�pcs�je mellett a �jm� ligat�ra

5. �bra. Az �br�zol�si hagyom�ny szimbolik�ja Eur�zsi�ban �s Amerik�ban is hasonl�

Juma a mari mitol�gia f�istene. � teremti a vil�got a k�p� Keremettel egy�tt, aki vadkacsa alakj�ban �szk�lt a v�zen, amikor Juma megparancsolta neki, hogy bukjon a v�z al�, �s hozzon fel f�ldet a v�z fenek�r�l. Feh�r lovat �ldoztak neki. (Mitol�giai/I/544).

Jumala a kar�l �s a finn, valamint az �szt (Jumal alakban) n�pi mitol�gi�ban az isten (term�szetfeletti l�ny, �gisten) �sszefoglal�, k�z�s megnevez�se. A kereszt�nys�g felv�tele ut�n a kereszt�ny istent jel�lte.

Az ir�ni mitol�gi�ban Jima az emberis�g �sapja, a Nap fia, a civiliz�ci� megteremt�je, a t�rsadalmi fel�p�tm�ny megszervez�je, az ezer �vig tart� aranykor alatt a vil�g uralkod�ja. Uralma idej�n nem volt betegs�g, �regs�g, hal�l, vagy erk�lcstelens�g. Jima �p�tette az els� var�-t (ez magyarul v�r, v�ros). G�gj�nek �s b�nbees�s�nek k�sz�nhet�en �rt v�get az aranykor.

Hasonl� �salak az indiai �s m�s mitol�gi�kban is szerepel. P�ld�ul a germ�n Ymir az els� �ri�s (�s az els� emberszab�s� l�ny), meg�l�se ut�n a h�s�b�l lett a f�ld, v�r�b�l a tengerek, csontjaib�l a hegyek, kopony�j�b�l az �gbolt, haj�b�l az erd�k. [11] A jap�n mitol�gi�ban pedig Jimmu-nak h�vj�k a Nap fi�t, aki egy�ttal az els� istencs�sz�r (tenno) [12] is.

Ezek a mitol�giai p�rhuzamok al�t�masztj�k a fenti J�ma olvasatot, mert a jelek k�pi tartalma alapj�n felt�telezhet�, hogy ugyanarr�l a teremt�sben r�sztvev� istenr�l van sz�.

Az indi�n hangalakot val�sz�n�s�t� harmadik k�r�lm�ny az, hogy a v�rt J�ma megfelel�je az amerikai indi�nokn�l is kimutathat�, m�ghozz� vall�sos jelent�s�g� szavakban.

Mint azt Otto von Sadovszky �rja: �Since the Penutian word jom is probably the most significant word in California, let us consider in detail its occurrence.� Amivel csak egyet�rthet�nk. A r�gi kaliforniai penut indi�nok jom szava sz�munkra val�ban a legfontosabb sz�. Olyan eset, amely alapos megfontol�sra k�sztet.

6. �bra. Magyar h�mestoj�s a ma �kakastar�j�-nak nevezett mint�val (balra), mist�k f�gg� Mexik�b�l (k�z�pen) �s mocsika templommodell Perub�l (jobbra) � mindh�rom J�ma isten k�korszaki �r�ssal r�gz�tett nev�t �rzi

A maidu indi�nokn�l a s�m�n neve yomi. A wintu indi�nok nyelv�ben a yom �m�gikus, term�szetf�l�tti�. A jomu sz� a bodeg�kn�l �to like, to love�, a miwok indi�nokn�l pedig �nevet�s� jelent�s�. (Mindezek keletkezhettek egy istenn�vb�l, annak szok�sos devalv�ci�ja sor�n � VG).

Sadovszky hasonl� szavakat tal�l a vogulokn�l, amelyek t�v�t a magyar j� sz�val veti �ssze: a jomas �j�, megfelel�, sz�p, szerencs�s�; a james khum pedig �orvos� � s az orvos a s�m�nnal azonos. [13]

Ezek a nyelvi adatok meger�s�tik az indi�n ligat�ra sz�kely jelekkel t�rt�nt olvasat�nak helyess�g�t. A fenti indi�n szavak �sforr�sa egy Amerik�ba vitt eur�zsiai isten neve. Ezzel megtal�ltuk azt az indi�n sz�t is, amelyet az anaszazik az ed�nyre �rtak. Igazol�dott, hogy ezt az amerikai indi�n feliratot joggal k�s�relt�k meg elolvasni a sz�kely �r�s seg�ts�g�vel.

A hasonl� egyez�sek felvetik a t�voli etnokultur�lis rokons�g k�rd�s�t. [14] Az Otto von Sadovszky �ltal bemutatott p�rhuzamok az ugorok �s a penut indi�nok nyelvi �s vall�si rokons�gszer� kapcsolat�t bizony�tj�k; 17 neves kutat� pedig egy k�z�s cikkben az ugorok �s az indi�nok genetikai rokons�g�t al�t�maszt� adatokat tett k�zz� (Ornella/2000/1155). R�ad�sul a n�pzenei kapcsolatok k�zvetlens�ge legal�bb annyira megh�kkent� [15] , mint a tov�bbi �r�seml�kekkel igazolhat� �r�st�rt�neti kapcsolat (7. �bra). A felsorolt �rvek miatt nincs okunk k�telkedni az olvasat helyess�g�ben.

Afr�szij�bi �J�ma� n�vligat�ra

�J�ma�

Afr�szij�bi sz�jelek

�j�

�ma�

�sz�r�

�f�ld�

K�joni sz�kely rov�sbet�i

�j�

�m�

�sz�

�f�

7. �bra. X. sz�zadi afr�szij�bi cser�pt�l a �J�ma sz�r f�ldje� felirattal

(v�. sum�r/akk�d sarru �kir�ly�; az Apoll� napistennek megfelel� szk�ta Oitosyr Utu sar ��d��r, Id�kir�ly, Napkir�ly�!)

az anaszazi ligat�ra eur�zsiai p�rhuzama azon a ter�leten, ahonnan a honfoglal� magyarok elindultak

Az aranykor helye �s ideje

Az Isten �ltal teremtett �denkert le�r�s�t az �sz�vets�g �rizte meg. F�ldrajzi azonos�t�s�t az teszi lehet�v�, hogy e szerint az �denkertnek n�gy foly�ja van, amelyek egy forr�sb�l fakadnak. A n�gy foly� neve Gihon, Pison, Tigris �s Eufr�tesz. Az els� k�t foly�n�v ma ismeretlen, de csak a Hal�szr�l �s az Araksz�szr�l lehet sz�, mert ezek fakadnak a Tigrissel �s az Eufr�tesszel k�z�s v�zgy�jt� ter�leten (az Arar�t t�v�ben). Az �den teh�t az Arar�t t�gabb k�rnyezete volt.

Az �den kor�nak meghat�roz�s�t az �z�nv�z id�pontj�nak meghat�roz�s�val kell kezden�nk, mert az �denkert azt megel�z�en l�tezett. Olyan nedves, es�ben gazdag id�szakot kell keresn�nk, amelynek sor�n a tengerek v�zszintje megemelkedett �s jelent�s sz�razulatokat �nt�tt el vil�gszerte. E sorok �r�j�nak egyik szakter�lete a geol�gia s egy geol�gus sz�m�ra k�zenfekv�, hogy a j�gkorszakot k�vet� (mintegy 11 000 �vvel ezel�tti) olvad�ssal azonos�tsa a v�z�z�nt (v�. Verraszt�/1972!). Amikor a tengerek v�zszintje 100-300 m�terrel megemelkedv�n, vil�gszerte el�nt�tte a tengerpart sz�les, lakott s�vj�t �s bet�rt az alf�ldekre, p�ld�ul a mai Fekete-tenger medenc�j�be is.

Az aranykor elveszt�s�nek eml�t�se Jima m�tosz�ban lehet�s�get ad tov�bbi anal�gi�k (a paradicsomi b�nbees�s �s az azt k�vet� �z�nv�z) figyelembe v�tel�re �s egyfajta ellen�rz�sre. Ha ugyanis e mitikusnak t�n� esem�nyek t�rt�nelmi �s f�ldt�rt�neti esem�nyekkel azonos�that�k, akkor az meger�s�ti azt a k�pet, amit az �r�sjelek kor�r�l alkottunk.

Nyilv�nval�, hogy J�ma kir�lys�ga megel�zte a v�z�z�nt �s az indi�nok Amerik�ba v�ndorl�s�t (ez ut�bbi legkor�bban tal�n 40 000 �ve, legk�s�bb pedig mintegy 11 000 �ve t�rt�nhetett). S ha figyelembe vessz�k, hogy az anaszazi �jm� ligat�ra k�rnyezete az �denre utal, akkor m�g t�volabbi id�re kell gondolnunk. Az indi�nok �sei legal�bb a �F�ld� jelk�pet (�s tal�n a J�ma sz�t is) v�gs� soron az Arar�t t�gabb k�rnyezet�b�l hozt�k, az onnan kb. 50 000 �vvel ezel�tt t�rt�nt elindul�sukkor.

A v�z�z�nr�l sz�l� m�toszok r�szletei �s k�r�lm�nyei (ide tartoznak az itt bemutatott �r�st�rt�neti adatok is) �sszef�gg� rendszert alkotnak, amely a t�rt�netek hitel�t garant�lja.

Ha a v�z�z�nt a j�gkorszakkal �s a j�gkorszakot k�vet� �rvizekkel helyettes�tj�k be, akkor olyan id�rendet kapunk, amelyre egyar�nt felf�zhet� a m�tosz, a jelt�rt�net �s a F�ld ben�pes�l�s�nek esem�nysora. A v�z�z�n alatt nem csak a j�gkorszakot k�vet� olvad�st kell �rten�nk, hanem �ltal�ban azt a rettenetes id�szakot, amit a mitol�gi�ban jelent: az Isten �ltal az emberis�gre r�tt b�ntet�s korszak�t. Ebbe beletartozik a j�gkorszak is (ez�rt eml�tik a vonatkoz� germ�n mond�k a h�es�st). Amib�l k�vetkez�en J�ma kir�lys�ga az utols� j�gkorszak el�tti melegebb peri�dusra esik.

A leg�jabb ismeretek szerint a mai ember, a homo sapiens sapiens mintegy 160 000 �vvel ezel�tt alakult ki Kelet-Afrik�ban. Innen 100 000 �ve az Arar�t t�gabb k�rny�k�re v�ndorolt s ott t�lt�tte a k�vetkez�, kb. 50 000 �vet. Ez a vil�g lehetett J� m�gus orsz�ga, ez a kor volt az aranykor, vagy ha �gy tetszik, a k�rbe z�rt kereszttel jelk�pezett �den. A boldog korszak kezdete egybeesik a Riss-W�rm j�gmentes id�szak k�zep�vel. Volt teh�t hely �s id� a bajt nem ismer� civiliz�ci�, meg egy �s�r�s kialak�t�s�ra. Az aranykornak a W�rm j�gkor vetett v�get, amelynek leghidegebb szakasza mintegy 50 ezer �vvel ezel�tt kezd�d�tt s k�r�lbel�l 40 ezer �vig tartott.

A k�l�nb�z� kutat�k elt�r� id�pontokat �s t�bb bev�ndorl�si hull�mot eml�tenek Amerika ben�pesed�s�r�l sz�lv�n.

8. �bra. A �jm� ligat�ra �br�zol�s�ra val� t�rekv�s okozhatta, hogy egyes r�g�szeti leleteken a mitikus �llatok a legkev�sb� sem term�szetes alak�ak (�kszer a Tagar kult�r�b�l, balra; szarmata �kszer, jobbra)

Tagar �j�

Tagar �m�

Szarmata �j�

Szarmata �m�

John M. Roberts szerint a hideg korszaknak a kezdet�n (mintegy 20 ezer �v alatt) v�ndoroltak az �jvil�gba az indi�nok �sei (hozz�tehetj�k: tarsolyukban az egykor volt boldog orsz�g eml�k�vel �s �r�s�val). A r�g�szeti leletek alapj�n az indi�nok �sei kb. 40 ezer �vvel ezel�tt m�r D�l-Amerik�ban is megjelentek, Kr. e. 13 - 10 ezer �vvel pedig eg�sz Amerik�ban megtal�lhat�k a telepeik.

Szab� Istv�n Mih�ly akad�mikus a Magyar Tudom�nyos Akad�mi�n 2002 v�g�n tartott el�ad�s�ban az 1995 �s 2002 k�z�tt publik�lt eur�pai �s amerikai szakirodalmi adatok alapj�n 11 500 �vvel ezel�ttre tette egyes ugor t�rzsek amerikai bev�ndorl�s�nak id�pontj�t. Lesz�rmazottaik a penut indi�nok, k�z�j�k tartoznak t�bbek k�z�tt a toton�kok �s a maj�k is.

A www.mult-kor.hu honlap a Science-re hivatkozva sz�mol be orosz kutat�k felfedez�s�r�l (2004. janu�r 2.), akik minden eddigin�l r�gebbi, harmincezer �ves emberi telep�l�s nyomaira bukkantak Szib�ri�ban, j�val a Sarkk�r�n t�l, a vil�g egyik legkegyetlenebb �ghajlat� vid�k�n. Az utols� j�gkorszak idej�n keletkezett telep nyomai a Jana foly� k�rny�k�n tal�lhat�k, az �szaki sarkk�rt�l m�g csaknem 500 kilom�terre �szakra, k�zel ahhoz a helyhez, ahol t�bb t�zezer �vvel ezel�tt a Bering f�ldh�dnak nevezett sz�razf�ldi �tj�r� vezetett �zsi�b�l Amerik�ba. Ez az �tj�r� k�r�lbel�l 11 ezer �vvel ezel�tt, a j�g olvad�sa, �s a tengerek szintj�nek emelked�se k�vetkezt�ben megsz�nt, �s kialakult a mai Bering-tengerszoros. A r�g�szek kor�bban hangoztatott n�zetei szerint az amerikai f�ldr�szt ezen az egykori f�ldh�don kereszt�l k�r�lbel�l 11 ezer �ve (azaz nem sokkal az �tj�r� megsz�n�se el�tt) n�pes�tett�k be az �zsiai f�ldr�szr�l �rkez� t�rzsek. A k�b�l �s csontb�l k�sz�lt szersz�mok, a mamut- b�l�ny- medve- oroszl�n- �s vadny�lmaradv�nyok az�rt hozt�k izgalomba a kutat�kat, mert ezek az els� jelei annak, hogy 30 000 �ve (teh�t 5 000 �vvel az utols� j�gkorszak eljegesed�si cs�cspontja el�tt) is �ltek emberek ezeken az �szaki ter�leteken, a mai Bering-szoroshoz k�zel. A felfedez�s azt is val�sz�n�v� teszi, hogy a mamutcsord�kat k�vet� vad�szt�rzsek m�r ekkor �tjutottak az amerikai kontinensre.

Az Eur�zsi�b�l sz�rmaz� indi�n �r�s az �j k�r�lm�nyek k�z�tt tal�n nem fejl�d�tt tov�bb, b�r az �s�r�s elv�nek ismerete seg�thette a maj�kat ismert �r�suk megalkot�sakor. Az �s�r�s jelei �ltal�nosan elterjedtek ugyan, a haszn�lat jellege azonban Amerik�ban megrekedt a vall�sos jelmont�zsok �s szimb�lumok szintj�n (5. �s 6. �bra). Nincs adatunk arr�l, hogy olyan k�dexeket �rtak volna tele ezzel az �r�ssal, amelyeket ma az indi�n t�rt�net�r�s k�tf�ik�nt tarthatn�nk sz�mon. Err�l legfeljebb Diego da Landa p�sp�k �s az indi�n k�nyvek ezreit el�get� t�rsai tudn�nak t�bbet mondani - �k azonban mind�r�kre eln�multak.

9. �bra. A megszem�lyes�tett vil�goszlop �br�zol�sa egy szentes-jaksorparti ed�ny nyak�n: emberarc, hegyek rajza �s foly�t jelent� kacskaring� (Kr. e. 3000 el�ttr�l)

10. �bra. Lehecs�nyi fazekasmot�vum: az �gbe vezet� (l�pcs�vel ell�tott) hull�mtaraj �br�zol�sa a �jm� ligat�ra n�pi megfelel�je (Florea/1967/111)

Epil�gus

E nagy �v� t�rt�netnek az az el�nye, hogy nem sok elvarratlan sz�lat hagy maga ut�n. Nincsenek olyan �r�seml�kek, amelyeket ne tudn�nk beilleszteni a hossz� folyamatba s ez�rt azt�n nem is kell elhallgatni egyiket sem. Egyszerre v�laszolja meg az �z�nv�zm�toszok �s az �r�s keletkez�s�nek legfontosabb k�rd�seit. Persze egy�ttal seregnyi �j k�rd�st is felvet. [16] Ez azonban nem h�tr�ny, hanem el�ny a gondolkod� k�v�ncsiak sz�m�ra.

Az �s�r�s teh�t kb. 50 000 �vvel ezel�tt alakult ki az Arar�t vid�k�n. Az�rt gondoljuk, hogy itt volt az �r�s sz�l�f�ldje, mert ezt a ter�letet �br�zolja t�rk�pszer�en a k�rbe z�rt kereszt alak� F�ld jel. Ezt val�sz�n�s�ti ama t�ny is, hogy az Arar�t t�gabb t�rs�g�ben (a hettita hieroglif �r�sban, az urartui hieroglif �r�sban, a szikl�kba v�sett �shorezmi jelek k�z�tt, a tepe yahjai jelk�szletben) �s az onnan kiv�ndorolt n�pek v�ndorl�si �tvonal�n m�sutt is kimutathat� ez a jelk�szlet. �gy gondoljuk, hogy eset�kben az eredeti �s�r�s helyben meg�rz�d�tt v�ltozatair�l van sz� (7. �s 8. �bra).

Az �r�s �letkor�t az�rt becs�lj�k 50 000 �vre, mert ekkor �rt v�get J�ma kir�lys�ga, �s az indi�nok �sei ekkor indultak el hossz� �tjukra az Arar�t mell�k�r�l, amelyre m�r magukkal vitt�k a J�ma ligat�r�t �s a F�ld hieroglif�t is. Hangs�lyoznunk kell, term�szetesen, hogy ez csak megk�zel�t� id�meghat�roz�s, amelyet az �jabb r�g�szeti �s �r�st�rt�neti felfedez�sek pontos�thatnak.

Az �den �r�sa minden bizonnyal egyszerre adott lehet�s�get hangok, sz�tagok �s szavak jel�l�s�re, ak�r a ma is haszn�lt sz�kely-magyar rov�s�r�s (Varga/1998). Az �s�r�snak a ligat�r�kkal �s sz�jelekkel egy�tt 60-70 jele lehetett, amelyek ma sem t�nn�nek idegennek. Az Arar�t vid�k�r�l szertev�ndorl� n�pcsoportok Eur�p�t�l Amerik�ig elterjesztett�k az �r�snak ezt a hieroglifikus t�pus�t. Bel�le alakult ki a vall�sos, az uralmi �s a n�pi jelk�pek, valamint a modern �r�sok j� r�sze is.

A vizsg�lt r�vid prekolumbi�n felirat �s eur�zsiai megfelel�i a legfontosabb hiteles t�j�koztat�st ny�jtj�k az �sk�kori mamutvad�szok �s a j�gkorszakot megel�z� aranykor nyelv�r�l, �r�s�r�l �s vall�s�r�l � amely a magyar nyelv, �r�s �s �svall�s el�dje. Meger�s�tik az eur�zsiai �s amerikai m�toszokban, szent�r�sokban, valamint a magyar �s jap�n kr�nik�kban meg�rz�tt kollekt�v eml�kezet l�nyeg�nek hitel�t, seg�tenek a genetika eredm�nyeinek �rtelmez�s�ben �s az �st�rt�neti k�p kialak�t�s�ban, egy�ttal az �r�st�rt�net �jrafogalmaz�s�ra �szt�n�znek.

11. �bra. Tiwanakua ker�mia Bol�vi�b�l,

a J�ma ligat�ra v�ltozataival

12. �bra. Hun s�rlelet a J�ma ligat�r�val (Aluhaideng, K�na)

13. �bra.

Magyarszombatfai ker�mia a J�ma ligat�r�val

Irodalom

Clark, Grahame: World prehistory in new perspective, Cambridge University Press, Cambridge, 1977.

Eliade, Mircea: A szent �s a prof�n, a vall�si l�nyegr�l, Eur�pa K�nyvkiad�, Budapest, 1996.

Florea Bobu Florescu � Teresa M�zes: Arta populara diu regiunea crisana, I., Ceramica populara din regiunea crisana, Oradea, 1967.

K�llay Ferenc: A pog�ny magyarok vall�sa, Laufner �s Stolp, Pest, 1861.

Ornella Semino, Giuseppe Passarino, Peter J. Oefner, Alice A. Lin, Svetlana Arbuzova, Lars E. Beckman, Giovanna De Benedictis, Paolo Francalacci, Anastasia Kouvatsi, Svetlana Limborska, Mladen Marcikiae, Anna Mika, Barbara Mika, Dragan Primorac, A. Silvana Santachiara-Benerecetti, L. Luca Cavalli-Sforza, Peter A. Underhill: The Genetic Legacy of Paleolithic Homo sapiens sapiens in Extant Europeans: A Y Chromosome Perspective, Science, vol 290, 2000. november 10.

Pope, Maurice: The Origins of Writing in the Near East, Antiquity, XL, 1966.

Roberts, John M.: K�pes vil�gt�rt�nelem, I., A t�rt�nelem el�tt, A korai civiliz�ci�k, Officina Nova, Budapest, 1999.

Sadovszky, Otto: Linguistic evidence for the siberian origin of the central California indian shamanism, Shmanizm past and present, part 1, Ethnographic Institute Hungarian Academy of Sciences, Budapest, International Society for Trans-Oceanic Research, Los Angeles-Fullerton, 1989/165.

Szekeres Istv�n: �st�rt�net�nk �r�sjelekben (Varga/1993/55).

Varga Csaba: Jel jel jel avagy az abc 30.000 �ves t�rt�nete, Fr�g Kiad�, Budapest, 2001.

Varga G�za: K�l�nb�z� line�ris �r�srendszerek hasonl� jelei (Varga/1993/189).

Varga G�za: Bronzkori magyar �r�sbelis�g, �r�st�rt�neti tanulm�nyok, �r�st�rt�neti Kutat�int�zet, Budapest, 1993.

Varga G�za: A sz�kely rov�s�r�s eredete, �r�st�rt�neti tanulm�nyok, �r�st�rt�neti Kutat�int�zet, Budapest, 1998.

Varga G�za: A magyars�g jelk�pei, �r�st�rt�neti tanulm�nyok, �r�st�rt�neti Kutat�int�zet, Budapest, 1999.

Verraszt� Zolt�n: J�gkorszak ut�n � j�gkorszak el�tt? �let- �s Tudom�ny, 1972. VII. 7., 1255. oldal.

[1] S mert egy nagyobb l�legzet� vizsg�latnak Amerik�ban kellene megt�rt�nnie.

[2] A Les Eyles (14 000 �ves) sziklakarc�n, Grotte Cosquer (29 - 19 000 �ves), Pech Merle (20 000 �ves), Niaux (14 - 11 000 �ves) barlangfestm�ny�n, Pont d' Arc (30 000 �ves) k�lapj�n, Mas d' Azil (10 000 �ves) kavicsain, a Crehors-i (30 - 10 000 �ves) csontlemezen �s m�shol tal�lhat� �r�seml�kekr�l van sz�.

[3] Ide tartozik a tat�rlakai korong �s a Tordos - Vincsa kult�ra �r�sa is.

[4] A kacskaring� (spir�l) az �gig csap� hull�mtaraj k�pe, a Tej�tra utal. A k�pi tartalom meg�rthet�, ha a hagyom�nyos k�nai �s jap�n hull�m�br�zol�sokat �sszevetj�k a lehecs�nyi fazekasmot�vummal (10. �bra).

[5] Az akrof�nia az az �r�st�rt�neti folyamat, amikor a sz�jel bet�v� alakul s a tov�bbiakban a sz� els� hangj�t, vagy els� m�ssalhangz�j�t jel�li.

[6] Azaz a latin �r�s �m� bet�je egy �hegy� jelent�s�, a sz�kely �r�s �m� bet�je pedig egy �magas� jelent�s� fogalomjelb�l keletkezett. Mindk�t jel�lt sz� �m� hanggal kezd�d�tt �s valamikor tal�n genetikus kapcsolatban is �lltak egym�ssal.

[7] A sz�kely �m� �s a k�nai jelek kapcsolat�t Szekeres Istv�n ismerte fel (Varga/1993/88).

[8] Az �den n�v "Isten lak�helye" �rtelm�. Az �sszetett sz� el�tagj�nak jelent�s�t a sum�r e "�p�let, h�z" sz� vil�g�tja meg s ez a gy�k jelenik meg a magyar �p�let, �p�t szavakban is. Az ut�tagban pedig az �isten� jelent�s� ten/den sz�ra ismerhet�nk, amely - p�rhuzamaival egyetemben - sok nyelvben megtal�lhat�.

[9] Maximus Tyrius a szk�t�kr�l, a Budai Kr�nika pedig a honfoglal� magyarokr�l ad ilyen �rtelm� t�j�koztat�st.

[10] Az anaszazik ut�dain�l, a puebl� indi�nokn�l a fazekasok ma is alkalmazz�k a kacskaring�t. Egyik�k a Spektrum telev�zi� 2004. III. 18-i ad�s�ban meg is magyar�zta a jel �rtelm�t. E szerint azt az utat �br�zolja, amelyen �seik a mai haz�jukba �rkeztek.

Ez azt jelentheti, hogy eredetileg a puebl� indi�nok is a vil�goszloppal azonos�tott �st�l sz�rmaztatt�k magukat, �s - Csaba kir�lyfihoz hasonl�an � lehets�gesnek tartj�k a Tej�ton (Tej�tr�l) val� �rkez�st.

[11] A vil�got egy �ldozatk�ppen meg�lt mitikus l�ny test�b�l alkotj�k meg az azt�k mitol�gi�ban is, azaz a teremt�sm�toszt az indi�nok �sei Eur�zsi�b�l hozhatt�k magukkal.

[12] A tenno m�lt�s�gn�v a szk�t�k els� uralkod�j�nak, Than�nak a nev�vel egyezik, aki a magyar kr�nik�s hagyom�nyban is a kezdetek uralkod�ja. A tenno �s a Thana a magyar isten (�s ten) sz� m�sodik sz�tagj�nak p�rhuzamai, amelynek a k�naiban a tien (�g) felel meg. A ten sz� jel�l�s�re a sz�kely �r�snak k�l�n jele van: az �nt/tn� ligat�ra.

[13] Sadovszky tov�bbi magyar szavak indi�n megfelel�it mutatja fel, amelyek ismertet�se azonban m�r meghaladn� e tanulm�ny c�lkit�z�seit.

[14] Val�j�ban nem az a k�rd�s, hogy rokonai vagyunk-e egyik, vagy m�sik n�pnek, hiszen v�gs� soron minden ember rokona minden embernek. Azaz egyszerre vagyunk rokonai a sum�reknek, az indi�noknak, a jap�noknak �s az obi-ugoroknak is. A k�rd�s ink�bb az, hogy milyen m�rt�kben, milyen k�r�lm�nyek k�vetkezt�ben vagyunk egym�s rokonai �s ez a rokons�g mivel bizony�that�.

K�zenfekv�nek l�tszik ama ellenvet�s, hogy a fenti �ll�t�s elfogadhat�s�ga f�gg a rokons�g fogalm�nak meghat�roz�s�t�l is. Val�ban ez a helyzet. Amikor azonban az emberis�g t�rt�nelm�nek els� lapjait elemezz�k, akkor egy t�l sz�kre szabott rokons�gfogalom megakad�lyozn� a l�tez� �sszef�gg�sek meg�rt�s�t.

[15] �rd�gh L�szl� zenetan�r Cusco-ban r�gz�tett egy f�lhang n�lk�li, ereszked� dallamvezet�s� pentaton indi�n dalt, amelynek hanganyag�t 1998-ban Budapesten tartott el�ad�s�n mutatta be. A laikusok is azonnal azonos�tani tudt�k a �Megismerni a kan�szt �� kezdet� magyar n�pdallal.

Simon P�ter egyetemi tan�r pedig egy t�bort�zekn�l �nekelt dakota dal sz�veg�t �s kott�j�t k�zli (Aki �el�tte j�r, adatok n�lk�l, ISBN: 963 03 9717 X, 2000). A dakota dal els� sora �gy sz�l: �Rakattu ja dizet, ill ja f�sti hezod� (magyarul: Megrakt�k a t�zet, sz�ll a f�stje hozz�d). A magyar dalv�ltozat els� sora szint�n t�zrak�sr�l sz�l, s�t hasonl� szavakat tartalmaz: �Megrakj�k a t�zet, m�gis elaluszik�. A k�t dallam azonoss�ga nyilv�nval�.

[16] A t�m�val ismerked� olvas�ban persze mer�lhetnek fel k�telyek. P�ld�ul berzenkedhet azon, hogy mi�rt tulajdon�tunk k�zponti szerepet a magyar nyelvnek s a sz�kely-magyar �r�snak. Nos, az�rt, mert a magyar nyelv �s a sz�kely rov�s�r�s olyan tulajdons�gokkal rendelkeznek, ami erre k�nyszer�t benn�nket.

Csak �zel�t��l eml�tj�k meg a k�vetkez�ket. Az �den n�gy foly�j�t (Hal�sz, Arax�sz, Tigris/Idiglat/Hiddekel, Eufr�tesz) a magyarok Isten�nek jelz�ir�l (�l�, �r, egy, j�) nevezt�k el. Az anat�liai hattik napisten�t (Estan) ugyan�gy h�vt�k Kr. e. 3 000 t�j�n, mint ahogy a magyars�g ma sz�l�tja az Isten�t, s e n�v a magyar �s �s ten(gely) szavakb�l �ll� �sszet�tel. Tucatnyi idegen isten visel magyar szavakat, k�zt�k a magyarok Isten�nek jelz�it n�v gyan�nt (atya - Attis; egy - Odin; �s�r - Ozirisz, Assur; j�, javas - Jahve; �l - �l; b�l - B�l; anya - Anat stb.). A magyar Szent Korona, a koron�z�si pal�st �s a jogar szimbolik�ja a vil�goszloppal azonos�tja a magyar uralkod�t (Varga/1999).

Cser�pmad�r sz�ll�s (�rs�gi sz�ll�shely, falusi turizmus)
Csiny�l�h�z (�rs�gi sz�ll�shely, falusi turizmus)
� rs�gi l�tnival�k telep�l�senk�nt
Sz�ll�s Alb�rlet Ingatlan
Velem�ri k�pek
Apr�hirdet�s
K�nyv
�rs�g